Jön, jön, már csak két nap maradt. Itt a karácsony már, és – állítólag – húsvétig tart… Sokan, talán a többségünk szereti. De az is biztos, általában hajlamosak vagyunk az őrültségbe hajszolni magunkat az előkészületekkel: ajándékvásárlás, – készítés, takarítás, sütés, főzés, díszítés. És mindig marad, történik valami, amiért lehet még idegeskedni: elfelejtettem köszönteni valakit, elszakadt az ünnepi ruhám, a gyerek most lett beteg. Előfordul, hogy éppen az ünnepnapon nincs már túl sok energiánk. Emlékszem, egyszer megtörtént, hogy szentestén, pont a legszebb énekek idején aludtam el.
Egy ismerősöm azt mondta, hogy a porszívózás jót tesz a léleknek. De csak akkor, ha nem jelent kényszert, örömmel, élvezettel tesszük. Ha azért végezzük, mert muszáj, mert erre neveltek, így kell, így szoktuk, akkor inkább hagyjuk ki. Ugyanez igaz mindenre, amit teszünk, ilyenkor Karácsonykor is. Ha nem élvezzük a főzést, az ajándék-vásárlást vagy akármelyik másik előkészületi részt, ha idegesek vagyunk a tömeg vagy közlekedés miatt, akkor találjuk meg, mi az, ami örömet szerez ebben az időszakban is. Ugyanis az ünnep nem szólhat a kényszerekről. Nem szólhat a beidegződésekről. Nem szólhat a fáradtságról és főleg nem szólhat a rosszkedvről, haragról.
Hogyan lehet ezt elérni? Gondoljunk csak arra, hány haszontalan, értéktelen kacatot kaptunk, vettünk már az előző években. Nem is nagyon emlékszünk arra, kitől, mit is kaptunk tavaly vagy régebben, egy-egy kivételtől eltekintve, amihez leginkább érzések társulnak. Persze, szép és nemes gesztus megajándékozni egymást, készíteni finomságokat a családnak. A szempont azonban a mit helyett, lehetne a mennyit, hogyan. Közhelynek számít a „kevesebb az több”, mégis igaz. Költsünk kevesebbet csillogó-villogó, értéktelen tárgyakra. Legyünk inkább kedvesek, vidámak, elégedettek. Adjuk másoknak, magunkból a legszebb, legjobb gondolatainkat, szavainkat, érzéseinket. Ne bántsunk meg senkit, ne tegyünk észrevételeket. Mosolyogjunk, nevessünk, ha lehet, együtt.
Hiszen a karácsony, hanuka és egyéb decemberi ünnep arról szól, hogy újból kezdődnek a hosszabb nappalok, több lesz a fény körülöttünk. Légyen tehát egyre több fény bennünk is, és világítsa az kitartóan saját és embertársaink útjait, bárhol legyünk, bárhol legyenek is. Ámen.